A szervomotorok egy újabb alkategóriáját gyakran integrált szervomotornak nevezik. Az ilyen típusú kialakításban maga a motor egy komplett mozgásvezérlő rendszer egyéb fontos elemeivel van kombinálva, beleértve a visszacsatoló eszközt (általában kódolót), az erősítőt vagy a motor meghajtót, a kommunikációs portot és magát a mozgásvezérlőt.
Egy ilyen rendszernek állítólag nagyobb a megbízhatósága, főként azért, mert kevesebb alkatrészt kell összekötni. Ezenkívül a kevesebb külső csatlakozás kevesebb kábelezést és útválasztást jelent. A kevesebb vezetékezés és bekötés csökkenti a költségeket, hiszen szerepet játszik az is, hogy az általában külön megvásárolható alkatrészeket, például mozgásvezérlőket és meghajtókat egyetlen csomagba integrálják.
Ezeket az integrált szervomotorokat az egyszerű és gyors programozásra is tervezték, ami segít csökkenteni a fejlesztési időt. A kommunikációs lehetőségek az egyszerű soros kommunikációs kapcsolatoktól, például az RS232-től vagy az RS485-től a fejlettebb hálózati topológiákig terjednek az összetett mozgásvezérlési feladatokhoz, mint például a CANopen, DeviceNet vagy Ethernet protokollok.
Mint minden motornál, az integrált szervomotor kiválasztásánál a legfontosabb lépés a terhelés jellemzőinek meghatározása. Éppen ezért a terhelési nyomaték helyes kiszámítása fontos része a megfelelő motor kiválasztásának és az alkalmazáshoz való tervezésének. Egy jó hüvelykujjszabály, amelyet szem előtt kell tartani, az, hogy a tényleges működési feltételeket a motor közzétett határértékei alatt kell tartani a megbízható és hosszú élettartamú működés érdekében.
A motor méretezési paraméterei általában a terhelés nyomatékgörbéjén és tehetetlenségi nyomatékán alapulnak. Ez a két tényező segíthet meghatározni a motor működési sávszélességét. Több nyomatékgörbe-készlet ábrázolja egy adott motor folyamatos nyomatékának és csúcsnyomatékának határait a teljes fordulatszám-tartományban.
Különféle nyomatékgörbék léteznek, amelyek a csúcsnyomatékkal és a folyamatos nyomatékkal foglalkoznak. A csúcsnyomatékgörbe a fékpadi tesztből származtatható, és azt a pontot jelenti, ahol a hajtás csúcsáram-korlátozó hardverbeállításai megakadályozzák a további nyomatékot a hajtásfokozat-szerelvény védelmében.
Bármely mechanikus rendszer esetében a rendszer akkor működik a legjobban, ha a motor az optimális tartományban működik. A motoron kívül az alkalmazástól függően előfordulhat, hogy a mechanikai alkatrészeket, például a fogaskerekes reduktorokat, a szíjakat, az ólomcsavarok osztásait vagy a fogaskerekeket módosítani kell az optimális rendszerteljesítmény elérése érdekében.